Azt hihetné az ember, hogy révbe ért, amikor már elmondhatja magáról, hogy van hol laknia, és ez nem továbbra is a szülői házat jelenti.
Legyen szó akár albérletről, akár saját házról, lakásról, mindenképpen a független és felelősségteljes élet egyik fontos lépcsője, éppen ezért vágynak rá olyan sokan.
Persze vannak, akiknek elég életük végéig a mamahotel, ez is egy álláspont, de azért azt nehezen tudom elképzelni, hogy ők lennének többségben.
Viszont az önálló lakhatással kötelességek is járnak, valamint nem kevés felelősség, hiszen a gondatlanság juttatott már pár embert az utcára.
A lakóhelyed megóvásának csupán az egyik módja az, hogy rendben és tisztán tartod, figyelsz az esetleges amortizációra, az elektromos- és vízhálózatra, nem kísérletezel a konyhában a gázzal, de ezek csak azok a dolgok, amiket Te személyesen megtehetsz.
Mi a helyzet azonban azokkal a dolgokkal, amikre esetleg nincs behatásod?
Az időjárás, mások gondatlansága, de még a szomszédod is tud olyan károkat okozni neked egyik pillanatról a másikra, hogy azt se tudod, hová kapj hirtelen.
A lakásbiztosítást pontosan az ilyen esetekre találták ki!
A lakásbiztosítás egy komplex pénzügyi szolgáltatás, ennél fogva több aspektusból is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy kielégítő választ tudjunk adni erre a kérdésre.
Más anyagi jellegű szolgáltatásokkal, mint például a befektetéssel, bankbetéttel, kincstárjeggyel ellentétben a biztosítások nem haszonalapúak, inkább megelőző célúak.
Ugyanis a folyamatos díjfizetés mellett egyáltalán nem garantált, hogy valaha is igénybe fogsz venni tényleges szolgáltatást kártérítés formájában, viszont a hiánya súlyos pénzügyi gondokhoz is vezethet.
Ha a szükség óráján nincs lakásbiztosításod, viszont a vihar letépte a tetőt a fejed fölül, akkor bizony senki másra nem számíthatsz a javítási költségekben, csak és kizárólag magadra.
Oké, egy-egy kisebb javítási munkát persze, hogy elvégzel magadnak, de ha tényleg komoly a gond, akkor nagyon is kapóra jön a segítség.
Ha fogalmilag kellene meghatározni a lakásbiztosítást, az valahogy így nézne ki: a lakásbiztosítás egy, a biztosító és a biztosítást megkötő ügyfél között létrejött szerződéses kapcsolat, melynek tárgya a kötvényben megjelölt ingatlan.
Az ügyfél vállalja, hogy az esedékes ciklusév folyamán negyedévente befizeti a kiszabott biztosítási díjat, ellenszolgáltatásként a biztosító kártérítési kötelezettséget vállal a megjelölt ingatlanban biztosítási események következtében keletkezett károkra.
Ha ez így elsőre kicsit bonyolultan hangzik, akkor se csüggedj, máris rátérünk az összes részletre!
A válasz nagyon egyszerű: mindenkinek, aki vigyázni szeretne az ingatlanra, ami az otthona.
Legyen szó akár saját lakásról, akár bérleményről, valamilyen szinten mindenképpen érdemes biztosítani, mert igen sok forog kockán.
Albérlet esetében ugyan elsősorban a tulajdonos érdeke, hogy a kiadott lakás biztosítva legyen, de az albérlőnek is jogában áll kiegészítő biztosítást kötni, már amennyiben hosszú távon tervez ott lakni.
Ugyanis lakásbiztosítás esetén az idő is egy olyan tényező, amire fokozottan ügyelni kell, nem csak a díjakra és kitéteményekre.
Ha mindössze átmeneti, néhány hónapos ott tartózkodást tervezel, akkor inkább a tulajdonossal érdemes valamiféle kibővítésről tárgyalni.
Viszont ha már ott tartasz, hogy a saját lakásod, házad boldog tulajdonosa vagy, akkor a lakásbiztosítás esszenciálisan fontos lehet a számodra!
Vállalkozóként is mindenképpen érdemes elgondolkodnod rajta, ugyanis egy székhelyet, egy irodát ugyanúgy érhet szerencsétlenség, a céges ingatlanok sem immunisak a balszerencsére.
Ha túl alacsony értéken kötöd meg a lakásbiztosítást, akkor beszélünk alulbiztosítottságról.
Ennek maximum egy előnye van, hogy alacsonyabb a biztosítási díj is.
Emellett viszont gyakorlatilag csak hátrányai vannak, ugyanis a kártérítési összegek sem fogják ténylegesen fedezni a Téged ért károkat, tehát megint csak nyúlhatsz a saját költségvetésedhez.
Márpedig ha fizetsz egy biztosítást, akkor nem azt várnád el, hogy aprópénzt kapj, amikor egy egész vagyonra lenne szükséged, nem igaz?
Ilyen eset előfordulhat akkor is, ha a lakáshitelt kibocsájtó pénzintézet adja a biztosítást is, de az ügyfél által beletett önerő figyelmen kívül hagyásával.
Minden lakáshitelhez szükség van biztosításra is, ez a bankok egyik alap követelménye, de ha mégis történik valami, akkor a bank a kedvezményezett, ők a pénzüknél lesznek, Te pedig indulhatsz keresni magadnak egy kényelmes kartondobozt, amiben eztán lakni fogsz.
A túlbiztosítottság ennek pont az ellentéte, amikor a reálisnál nagyobb értékűre van egy ingatlan biztosítva.
Ez nem egy akkora baj, mint az elsőként tárgyalt, azonban a biztosítási díjad egész biztosan magasabb lesz, de nagyobb összegű kártérítést akkor sem fogsz kapni a valóságnak megfelelő költségnél.
Ha tehát arra játszol, hogy drágább biztosítással majd több javítási költséget is fogsz kapni, és a végén még keresel is a dolgon, nos, felejtsd el.
Halmozni sem jó a biztosításokat, mert ha több is van egyszerre megkötve, akkor is csak egyet érvényesíthetsz, különben hamar a börtönben találod magad biztosítási csalásért.
Bár kevesen tudják, valójában egy alap lakásbiztosítás csupán az épületre érvényes, semmi másra.
Gondold akár igazságtalannak ezt a rendszert, de sajnos bizonyos szabályokat a biztosítók diktálnak.
Ellenben ha az ingó vagyonodra is vigyázni szeretnél, akkor bizony kiterjesztésre van szükséged!
Egy átlagos háztartás felszereltsége (háztartási gépek, tévé, számítógép, bútorzat, ruhák, napi használati eszközök) akár a 2 millió forintos összértéket is elérhetik, így abszolút érthető, ha valaki erre s vigyázni szeretne.
Egy beázás nem csak a födémben, de az alatta található bútorokban, eszközökben is jelentős kárt tehet, amiért viszont alapesetben a biztosító egy petákot sem ad.
De ha voltál olyan előrelátó, hogy kiterjesztetted a lakásbiztosításodat az ingóságaidra is, akkor semmi probléma, ezekért is kártalanítva leszel.
Kertek esetében ugyanez a helyzet: a biztosítás nem ér telekhatártól telekhatárig, a kerti építmények, kerítés, kapu a biztosító szemében ugyanúgy nem az ingatlan része, sőt, még a garázs sem!
Ha tehát biztosítani kívánod a melléképületeidet, kerti eszközeidet, szerszámaidat és a garázsodat, de nem szeretnél ezekre külön biztosítást kötni, akkor ott a lehetőség az alap kötvény kiterjesztésére!
Hogy az eltelő időről is ejtsünk egy-két szót: egy lakásbiztosítási szerződés nem határozatlan idejű, mint például egy munkavállaló szerződése, hanem határozott idejű.
Hogy pontosak legyünk: a megkötéstől számított egy évig tart az egyezség.
Viszont így hogyan lehetséges, hogy (főleg idős emberek esetében) egyesek akár több évtizedig is képesek fizetni egy megkötött lakásbiztosítást?
Nos, úgy, hogy a szerződés az évfordulókor automatikusan megújítja magát, hacsak az ügyfél nem jelzi az irányú igényét, hogy módosítani szeretné, netán lemondaná.
Ehhez csak a szerződést megkötő ügyfélnek, azaz adott esetben Neked van jogod, ugyanis ha minden rendben van, akkor a biztosító nem változtathatja meg a feltételeket és nem szűntetheti meg a kötvényt.
Viszont a Te időd sem végtelen erre a műveletre, hiszen csak az évfordulót megelőző 30 napban van lehetőséged a változtatást jelezni, indítványozni.
A biztosító társaságnak ezt kötelessége tiszteletben tartani és aszerint eljárni, nem tiltakozhat, vagy nem utasíthatja el a felmondásodat.
Ha viszont kifutottál az időből, akkor bizony egy újabb évig tudomásul kell venned, hogy nem nyúlhatsz a csomagodhoz és fizetned kell a biztosítási díjat.
Érdemes 2-3, de maximum 5 évente újra tanulmányozni a megkötött biztosítást, mert lehetséges, hogy van már a piacon sokkal jobb ajánlat, így egy idő után már korszerűsítgetni sem igen érdemes a régit.
Ha már szóba kerültek, térjünk ki egy kicsit arra, hogy mit is takarnak valójában a biztosítási események.
A biztosítási események azok, amelyektől megszeretnéd óvni az otthonodat, ez a fogalom takarja mindazt a rosszat, ami miatt biztosítást szeretnél kötni.
Meghatározni talán úgy lehetne a legjobban őket, hogy biztosítási eseménynek minősülnek azok a tényezők, melyek a biztosításban megjelölt ingatlanban károkat okozva feljogosítják az ügyfelet kárigény benyújtására a biztosító felé.
Azaz ha ilyesmi történik, és alaposan megtépázza a házadat, vagy károkat okoz a lakásodban, akkor jogosan nyújtod be a kárigényedet a biztosító felé, ők pedig foglalkozni fognak a gondoddal.
Ha minden jól megy, akkor pedig meg fogják téríteni a javítási költségeidet, hiszen mi másért is szerződtél volna le velük?
Azt nem árt megjegyezni, hogy a biztosítási eseményekhez szigorú szabályrendszer fűződik, azaz nem lehet minden csipp-csupp ügyet azonnal bejelenteni.
Az eseményeknek meg kell felelnie bizonyos meteorológiai és geológiai, vagy épen építészeti kritériumoknak ahhoz, hogy rájuk lehessen mondani: itt bizony biztosítási esemény történt.
Például lehet egy szél nagyon erős, és kikezdheti a házad tetejét, de ha nem éri el a kellő sebességet, akkor nem minősül viharosnak, és így a kártérítés is ugrott.
Ezért fontos mindig odafigyelni a pontos meghatározásokra és követelményekre, mert lehet, hogy csak az idődet pazarolod a bejelentéssel.
Hazánk időjárása és geológiai viselkedése elég jól kiszámítható, viszonylag mentes a szélsőségektől.
Nincsenek hurrikánok, tornádók, jelentős földrengések, kibírhatatlan fagyok.
Ennél fogva elég jól behatárolható, hogy egy átlagos ingatlanra nagyjából milyen veszélyek leselkednek, függetlenül attól, hogy az ország melyik részén helyezkedik el.
Persze vannak kivételek, így az ártérbe épült ingatlanok esetében az árvízkárokra nem érvényesíthető biztosítás, hiszen túl nagy a kockázat, mondhatni, elkerülhetetlen a bekövetkezése.
Ettől függetlenül a lakás lakóinak is a felelőssége, hogy a lehetőségeikhez mérten igyekezzenek elkerülni minden olyat, ami elkerülhető lenne (nem játszik a tűzzel, gázzal; a lehető legjobban megnehezíti a betörők dolgát; nem hagyja nyitva a csapokat, amikor elmegy otthonról; stb.).
Természetesen lehetnek eltérések, minden biztosító igyekszik egyedi és utánozhatatlan ajánlatot összeállítani, még az is előfordulhat, hogy olyasmivel találkozol, amire korábban nem is gondoltál.
Ha megtörtént a baj, akkor az első és legfontosabb dolog: jelezni a biztosító számára az esetet!
Ezt megteheted telefonon is, de akkor jársz a legjobban, ha mailben teszed, és mellékeled a károk leírását és fotókat is küldesz róla.
Így máris lesz a biztosító kezében egy előzetes dokumentáció, ami ugyan nem ér fel a kárbecslő által készített beszámolóval, de már legalább tudják, mihez mennek ki.
Másrészt így megelőzheted a részrehajló kárbecsüs trükközését, aki direkt slendrián munkát végez, hogy a biztosítónak ne kelljen fizetnie.
Ha megküldted a saját dokumentációdat a bejelentés mellé, és ennek ellenére sem vesznek tudomást rólad, akkor mégis igazolható nyoma van a tevékenységednek, és a bíróság előtt is bizonyítékerejű lesz.
A kárbecslő érkezése előtt semmiképpen ne állj neki semmilyen javításnak, takarításnak, mert úgy kell rögzítenie mindent, ahogy volt.
Ha már csak javított károkat, vagy javítás alatt állókat talál, akkor az ügy automatikusan érvényét veszti.